Sütőtökös jégkása

Lehet, hogy sikerült feltalálnom az alkoholmentes sörök új nemzedékét.Az egész úgy kezdődött, hogy kéne egy karácsonyi sör. Az általános szokás szerint ez egy erősebb, általában sötétebb árnylatú testes valami, a komló mellett kissé megbolondítva valamilyen – lehetőleg melegítő hatású – fűszerrel. Érdemes időben nekilátni és hosszabb érlelési időt is hagyni neki. Ha már lúd, akkor legyen egy sütőtökös ale, némi karácsonyi jellegű fűszerrel, ami jelen esetben egy borókabogyó-tonkabab-fahéj-szegfűszeg-vanília kombót jelent (sajnos, memóriaproblémák miatt kimaradt a gyömbér, pedig előző nap épp emiatt vásároltam a piacon). Az óvatosság elve alapján ez utóbbiak elég szolid mennyiségben kerültek be a sörbe, de érzékenyebbek lehet, hogy ki tudnak érezni belőle ezt-azt. Hogy lehetőleg a fűszerek legyenek a mérvadók, a felhasznált élesztő egy jó képességekkel rendelkező, de semleges hatású (US-05 típusú).
Mindez egybeesett a sütőtökszezon első felével. Tapasztalataim szerint ősz közepe táján még érett, édes példányokat lehet vásárolni, a decemberiek már valószínű kései példányok, amelyek a kevesebb napsütés és meleg miatt jóval vizesebbek és kisebb cukortartalmúak (az idei hosszú ősz miatt ez valamivel kisebb mértékű, de az újévi darab hagyott maga után kívánnivalót, vagy csak egyszerűen nem ismerem fel a jókat – ld. még dinnyeszezon). Az alkalmazott malátaképlet:
Pilseni maláta 59%
Bécsi maláta 25%
Melanoidin maláta 3%
Kekszmaláta 3%
Special B maláta 2%
Búzamaláta 8%
Az alkoholfok most nem volt szempont, még egy 20%nyit elbírt volna, de mivel a sütőtök (előző nap megsütve) bekerült a cefrébe, kiszámíthatatlan volt, hogy milyen hatása lesz egy sűrűbb cefrének. A keserűségért a gyantás ízvilágú Simcoe felelt és kapott egy adag H. Hersbrucker aromakomlót is.
Végül a cefrézés lement sikeresen, bár a hőmérséklet emelkedésével eléggé felhabosodott, de a szűréssel nem volt gond. A színsörlé fajsúlya elég jó volt (13.5%), amit a máslással sikerült visszavenni. Erjesztésre 12%-os sörlé került, a végére mindez 3.5%-ra ment le, ami egy 4.5% körüli alkoholfokot jelent a mérések pontosságától függően.
Javítandó a tisztulást, a főerjedés és pár nap ülepítés után a sörlé átfejtésre került egy kisebb tartályba, ami belefér a hűtőszekrénybe. A maradékot palackoztam. Mint utóbb kiderült, ezáltal lett néhány teljes mértékben élvezhető sör. Így jár az ember, ha túlzásba viszi a hidegtörést. De ne siessünk annyira előre.
Az ülepítés egyik sikere a minél alacsonyabb hőfok, ezt több fokozatban célszerű elérni. Kísérletezzünk bátran, ha a hűtő termosztátján van 7es fokozat is, nyugodtan használjuk. Mert bár fagyasztó nélküli eszközünk van, a végeredmény a mellékelt képekből látható.
Kissé gyanús volt, amikor a vödröt kivéve, a kotyogóban jég fogadott, aztán a fedelet levéve már csak a fejcsóválás maradt. Majd jó fél óra után már lehetett palackozni is és talán megsaccolható a vödörben maradt jég mennyisége. Még akkor éjjel gondolkoztam rajta, hogy ha az alkohol nem fagyott meg, akkor végül is egy töményebb sört palackoztam, a jégkása elolvadása után pedig egy igen erősen csökkentett tartalmú sörlészerű eredményt kaptam.

Az igazsághoz tartozik, hogy kíváncsiságból másnap, mikorra teljesen kiolvadt, megkóstoltam (mintegy 15%-nyi ment veszendőbe) és nem voltam elragadtatva tőle, igaz a kész sörnek is kell egy érlelési idő, amíg finomodnak az ízek és aromák. Így aztán már csak a maradék kiöntése után jutott eszembe, hogy talán meg kellett volna próbálni eltenni, lássuk mi lesz belőle.
Viszont szomorúan kellett tapasztalnom, hogy az így kapott sörnek gyakorlatilag nincs habja (képzeljünk el egy csupasaz tortát, ami bár ízletes, de nem nyújt vizuális élményt) és a CO2 tartalma is meglehetősen csekély (ebből a szempontból kicsit hasonlít egy csapolt sörhöz). A jobb tisztasága valamelyest kárpótolhatna, de a kép tanulsága szerint nincs számottevő különbség. Még megtartok néhány üveggel egy ideig, hogy az idő esetleg tud-e korrigálni valamelyest, de sok reményt nem fűzök hozzá.
Tanulság azért van így is. Úgy tűnik, egy komolyabban vett szűrésnek nagyobb hatása van, mint a túlzásba vitt hidegtörésnek a sör végső tisztasága szempontjából.

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük