„Vi-vi-vi-vikingek!” – kiáltja Bögyörix (mellesleg „a félelem bajnoka”).
Viking berkenyét kaptam nemrég. Megkóstoltam, a birshez, vagy somhoz hasonló, kevésbé szájösszehúzós, kellemes ízű, bonbonba termett. Persze, mint utólag kiderült, sok köze nincs a vikingekhez, mindössza a fajtát nevezték el valamilyen érthetetlen oknál fogva Vikingnek.
Jópofa a kis fürtös termése is, a fotózáshoz sikerült egyet megmenteni. Nem volt sok belőle, az első termés volt az idei. Ezért aztán sok lehetőség nem is volt a kísérletezésre. A szemeket kicsit főztem tejszínben, majd turmixoltam. Ráöntöttem a csokoládéra és kész is. Az eredménnyel nem voltam túlságosan elégedett, a berkenye íze nem jött át eléggé, de mint említettem, az alapanyag elég kevés volt és kevesebbet meg nem lehetett csinálni. Pedig a végén még kapott egy kis Lacrima Güntherit is.
120 gr tejszín
1 bébitápszeres üvegnyi berkenye
60 gr fehér csokoládé
60 gr teljcsokoládé
1 ek „szerzeteslikőr”
54.5%-os étcsokoládé a burokhoz
Így aztán most egy év várakozás és aztán jöhet egy újabb kísérlet. Addigra meglesz a saját termésem is hozzá, a tövek már meg is érkeztek :-).
Kis adalék még ehhez a kurta-furcsa bejegyzéshez (Ferenczi György Hamvadó ciggarettavég lemezéről):
Két csiga megy a sivatagban. Beszélgetnek, viccelődnek, befordulnak a dűnék mögé és nem halljuk a poént …
Hát így van ez.
Vélemény, hozzászólás?