Borka, Dorka és Brunó

Valamint egy pocaklakó, de neki még nincs neve (legalábbis a köz felé) és ebbéli állapotában még nem is volt lehetősége közvetlen csokoládéfogyasztásra.
Borka valójában Borika és remélhetőleg megbocsájtja nekem ezt a kis szójátékot, főleg, ha egyszer majd szerencséje lesz a Lola és Bolka rajzfilmekhez. Egyébként még nem tud olvasni, legfeljebb a szüleitől értesülhet nevének megkurtításáról.
Ők hárman adták az apropót az új csokifajta, a Ruby (van, aki szerint inkább ribi – már csak a színe miatt is) kipróbálásához. Őszintén szólva nem mélyedtem bele, hogy mitől olyan, amilyen. A színe látható, ízre pedig édes és gyűmölcsös, a ribizlire emlékeztet, mintha egy fehér csokit színeztek volna meg. Általában – az étcsoki túltengése miatt – nem szoktam különösebben kiskorúaknak ajánlani a bonbonjaimat, a krémek is inkább „felnőttesek” (jelentsen ez bármit is). Azért most is csempésztem bele étcsokit, egyrészt a burkot maszatoltam és a betűk is azzal lettek a formára írva. Az ecsettel történt kézírás még nem az igazi, de amúgy sem jött visszajelzés, hogy zavarta volna őket (ebben azért szerepe van annak is, hogy még csak egyikük ismeri a betűket).
A korpuszokat (terminus technicus 🙂 ) eper-tejszín-csokoládé (ebben is volt egy kis étcsoki) krémmel töltöttem, ha lett volna kéznél, akkor még egy kis balzsamecet is járt volna hozzá. Első nekifutásra ez passzolt a leginkább a pasztillák íz- és színvilágához. Hirtelenjében nem is jut eszembe a bogyósokon kívül olyasmi, amivel tölteni lehetne, eléggé behatároltnak látom a felhasználását. De lesz egy workshop a témában, úgyhogy még jöhetnek ötletek.

Fotó: Évi+Ax

Viszont kipróbálásra került egy vásárfia, amit eleve bonbonfotózáshoz vettünk. A „tálca” az Újravasaló munkája (a logo ott középen magáért beszél), a keze alatt régi, kidobásra ítélt vasak reinkarnálódnak és kap új értelmet a létezésük. Többek között jópofa sörnyitókat láttam a FB oldalán, remélem, hogy sikerül szereznem majd néhányat. Érdemes tallózni a képek között és keresni őt és termékeit fesztiválokon, vásárokon.

Frissítés: Dávid lett, úgyhogy illeszkedik a sormintába, nekem pedig nem kell új betűt megtanulnom … :-). Egy welcome nóta neki és a szüleinek:

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük