Állítólag, az araboknál minden szó jelenti azt, ami, annak az ellenkezőjét és azt, hogy teve. Szoktuk mondani, hogy nyelvünk kivételesen gazdag, ezen felül pedig sört mindennel lehet nyitni, ebből én azt a következtetést vonom le, hogy minden szó egyik jelentése az, hogy sör. Némelyek esetében ez a leírt formában is megjelenik, lásd a címben szereplőt.
Akkor bolondozzunk még egy kicsit, amúgy is április van, mégpedig a szeszélyesebbik fajta. Ha valaki nem tudná elképzelni, mit értünk bolond áprilison, akkor szerintem csak vessen egy pillantást az ideire és rögtön megérti. Az időjárás is össze meg vissza, de reménykedhetünk benne, hogy ő legalább tudja, hogy mit csinál, mert rólunk, emberekről, ezt nem minden esetben merném kijelenteni. Ideértve saját kis gerendácskáimat is. 🙂
Napok óta egy szám szól a fejemben, gondoltam kiírom magamból, hátha végre átpártol máshova. Főleg két sora kapcsolt végtelen ciklusba, csak ismétli magát egyre másra, mint egy karcos lemez:
„Something’s wrong with the world today/…/And everybody knows it’s wrong.”
A kettő között még van jónéhány sor, de ennek így most nagyobb létjogosultsága van a bejegyzés szempontjából és lehet, hogy ma már így írnák meg a szerzők is. Hat perc a szám, akik messziről kerülik a rockzenét, most is tegyék ezt és ne kattintsanak rá a linkre (bár ez elég light).

Újra felvéve a címszál fonalát, egyik (megritkult) vásárlásom alkalmával, az impulzusvásárlásnak engedve láttam meg egy olvashatatlan feliratot és kértem az eladótól – egyebek mellett – „Azt!” a terméket. Természetesen sörről beszélünk és otthon derült ki, hogy izraeli sört tartok a kezemben. Sehol máshol nem láttam még (ez bajos is lenne, mert jó ideje szinte teljesen száműzve ez a fajta sport), azóta ott is elfogyott már, ahol vettem. Ami még meglepőbb, elvégre miért ne tudhatnának ők is sört főzni), hogy azt írta a cimkén, hogy dark lager, márpedig a fény felé fordítva ez mindennek tűnt, csak sötétnek nem. Avagy kinek mit jelent ez a szó.

Szentül meg voltam győződve róla, hogy összecseréltek valamit és előre kárörvendtem bénázásukat. Aztán valamikor kitöltve mégiscsak igazat kellett adnom nekik, egy vöröses árnyalatú sör volt a palackban, ami valóban sötétebb egy általános lagernél. Ennek megfelelően hozta is a kicsit édeskésebb, karamellásabb vonalat. De csak nagyon kis árnyalatban, szerencsémre. Mert így jól passzolt ahhoz, amihez ettem. Hogy miért pont kocsonyához? Egyrészt világosnak gondoltam a sört, másrészt ki kellett volna mennem a házból valami sajátért, harmadsorban pedig már nagyon fel akartam bontani. Arról nem is beszélve, hogy így pont passzol egy bolond áprilisi bejegyzéshez, amihez az Aerosmith szöveg is kellően megágyazott, végleg kibogozhatatlanná téve ezt a sok szálat, amit most sikerült összekuszálnom.
Merre vagy, Julius?