Csőlátás, avagy hogyan kompenzál a természet. Történt pedig, hogy a szomszéd sövényének átnyúló ágait metszeni kellett. Már felajánlotta, hogy átjön a géppel és megcsinálja a felénk eső oldalt is, de nem erőltettem. Elévgre jó dolog kint lenni és egy metszőollóval is elég gyorsan meg lehet oldani. Annyira koncentráltam a munkára, hogy simán elmentem a fészek mellett, pedig csak centikre volt tőlem.A szülők nem lehettek otthon, a fiókák pedig kussban voltak és még annyira sem csináltak maguk alá, hogy feltűnő lett volna a szag. Mindenesetre valószinüleg nem örültek neki, hogy gyakorlatilag lebontottam az egyik falat és bárki betekintést nyert az életükbe.

Arra már nem emlékszem, hogyan vettem észre a fészket, de ha már így alakult, újra felszereltem a gépet, ugyanabba az ablakba, mint az első költés esetén, csak az irányt kellett kicsit megváltoztatni. Megfigyelés szempontjából ez a hely sem volt túl szerencsés, csak a délutáni órákra alakultak ki kis időre szerencsés természetes fényviszonyok. Lévén, hogy minden nagyon gyorsan történik, a záridő kritikus.

Ezek után reggel is mindig megnéztem őket, de csak azért, hogy megnyugtassam magam, még mindig megvannak, nem csináltam nekik nagyon rosszat azzal, hogy ablakot nyitottam a világra. Egy szajkó elég ronda pusztítást tudott volna csinálni, de egy macska komolya veszélyt jelenthetett volna, szerencsére nekik a telek másik szélén van a bejáratott útvonaluk.

Délutánonként, ha jók voltak a fényviszonyok, akkor meg lehetett próbálni fotózni is, de csak ülni az ablak szélén és nézni őket is megfelelő elfoglaltság volt. Már amíg volt mit nézni, mert a természet is dolgozott közben és pár nap alatt új ágak nőttek és már szabad szemmel is nehéz volt kivenni, hogy mi történik a fészekben. Nem is sikerült elkapni, amikor kirepültek a fészekből, egyszer csak megszűnt a mozgolódás és már ismét üres volt a fészek.

Aztán nemrég egy fiatalt sikerült lencsevégre kapni, ő vagy egy késői második, vagy egy harmadik költés eredménye és éppen azt a kritikus időszakát élte, amikor már elhagyta a fészket, de még etetésre szorul és a repülés sem tartozik az erősségei közé.