Sört a csokiba, csokit a sörbe! Korai fejlődésem egyik tanítása a következő volt: „A húsleves finom, a csokoládé is finom, de a csokoládés húsleves …”. A végére nem emlékszem, de abban biztos vagyok, hogy nem az volt, hogy „… mennyei!”. Amilyen irányba haladunk, még lehet, hogy ma már ennek a fenti gondolatnak is van pozitív vége.

A húslevessel ellentétben a sör és csoki párosítása egyáltalán nem eretnek gondolat (a belgák tudhatnak valamit), már csak azért sem, mert a csoki nem a cukorbomba szinonimája és sör esetén sem csak a keserűség jut eszünkbe. Több irányvonal is van.
Egyrészt vannak a pörkölt maláták (az egyiknek a neve is az, hogy csokoládémaláta), de ezek csak ízvilágot teremtenek, viszont nem egy receptet láttam már, ahol valódi csokoládé kerül a sörbe. Kevesebb pörkölt, égetett íz a kevesebb maláta miatt és több csokis jegy.
A másik irányban pedig sörrel készült töltelék kerül bonbonba. A klasszikus változat az, hogy valamilyen aromás, barna sör az alapja, esetleg felturbózva egy kis plusz alkohollal.
Harmadsorban, a „nyáron szánkót, télen szekeret” (ma már szintén jórészt túlhaladott gondolat, pár évtized alatt évszázados

megszokások hulltak a porba) jegyében a kereskedelemben is párosítható a két termék, bármilyen divat-, gondolat- és ízlésváltozás ellenére a sör fogyása még mindig inkább a meleghez köthető, míg a csoki inkább alacsonyabb hőmérsékleten érzi jól magát (nemrégiben meglátogattam a Suhajda cukrászdát és meglepetésemre nem volt a névadó édességből, mert nem készítik egész évben), ezáltal jól kiegészíti egymást a portfólióban. Egy ilyen üzletkét láttam Békéscsabán a központban, de a vasárnapra való tekintettel zárva volt. Előző telefonommal készítettem is képet a kirakatáról, de miután egyszer a telefon visszapattant az aszfaltról és a kijelzője pár óra alatt megadta magát, a kép számomra elérhetetlenné vált (tudom, szerviz, szakbolt, majd egyszer … talán … elengedtem – mint a telót).

Nem mondom, a sör valamivel (jóval) közelebb áll hozzám, már gondolkoztam ezen. Talán azért, mert pár óra alatt a bonbon elkészül, a visszajelzés gyorsan megvan. Egy sörnél ez izgalmasabb, hosszabb folyamat, többször is el lehet rontani, ráadásul miután elkészül időben változik is, egyes fajták előnyükre, mások hátrányukra.
De ez egy bonbonos bejegyzés, úgyhogy végezetül álljon itt a saját alapanyag verzióm is a sörös töltelékre:
120 gr tejszín
90 gr tejcsokoládé (41%)
30 gr fehér csokoládé (33%)
15 gr étcsokoládé (75%)
100 gr sör (a legutóbbi 7.5%-os milk stout-om valószínűleg tökéletes választás volna, az utolsó üveget kéne beáldozni…)
25 gr vaj
1 tk zselatin