Akár tetszik, akár nem, közeleg a Karácsony. Az idei lesz a harmadik bonbonos.

Ebben az évben hamarabb kezdődik a készülődés, mert egy adventi dobozt készítettünk, vagyis inkább a Karácsony előtti időszakra szerettünk volna fókuszálni. Megnöveltük a doboz méretét és sikerült úgy belőni a méreteket, hogy a papírüzletben kapható 50×70-es méretű lapokból minimális hulladékkal pont kettőt sikerült kihozni. A hajtogatás a szokásos, ragasztó továbbra sem kell hozzá, bár a két oldalfal hajlamos a „hordósodásra”. Valamilyen merevítést még ki kéne találni hozzá.

A belső elválasztó falakhoz az egyik élelmiszerdiszkont pultjain találtunk alapanyagot, ezüst és aranybevonatú kartonok közül lehetett választani (mindkettő illik a karácsonyi színek közé, ráadásul csillognak-villognak, ha valaki szolidabbra vágyik, ne ezt keresse). A vastag csillogó bevonat miatt nehezen akarja megtartani a hajtogatott formáját, kénytelenek voltunk kis ragasztóval rásegíteni, hogy a végei ne váljanak el egymástól. A nehézséget fokozta, hogy eleve az lett kitalálva, hogy a csokik fölött legyen egy kis fül, amit ki kelljen hajtani, hogy kiderüljön, mi van alatta. Ezért minden második keresztfal fordítva („fejjel lefelé”) lett beillesztve és így lettek kialakítv a lifegő fülecskék. Amelyek díszítésére az ugyanott kapható, az időszaknak megfelelő tematikájú bélyegeket ragasztottunk. Mivel ezek a diszkontok nem arról híresek, hogy bizonyos áruféleségeket mindig készleten tartsanak, meglepődnék, ha jövőre is kapnánk mind a csillogó papírból, mind a bélyegekből. A készletek kimerülése után már idén sem pótolták a hiányt, két hét után egyszerűen lecseréltek a polcok tartalmát avalmi teljesen másra.

Az első próbadoboz egy korábban vásárolt, kagylós mintázatú kartonból készült, de sikerült egészen kellemes karácsonyi mintázatú lapokat is találni. A különböző színű szalagokkal át is lehet kötni, vagy nem, ki-ki ízlése szerint. A kapszlik színe szintén a lehetőségek tárházát gyarapítja, hogy a végén a giccs határáig toljuk ki a színorgiát, vagy csak egy színben gondolkozzunk és egy elegáns megjelenést próbáljunk meg elérni.

Végül ez sült ki a dologból, a végeredmény egy erősen limitált kiadás (akár sorszámozni is lehetne, egyszer majd még sokat érhet 🙂 ). A legnagyobb poén persze az lett volna, ha minden napra egy-egy másik íz/forma/design jut, de a 4-6 féle bonbon szerintem megfelelő változatosságot nyújt. És ki tudja, talán majd lesz egy olyan év, mikor mindegyik egyedi lesz.